Veres Levente verse-2-(2012 december 2) 

Vallomás

Holdfényes éjszakában rád gondolok,

Ablakomba a fényes csillagokat csodálom.

Szemem könnybe fut, egy világnak csalódást okozok,

Mit tehetnék? érzékeny a szívem, és én ezért imádom.

A gondolatok elmélyednek bennem,

A múlt emlékeit tárja elémbe.

Emlékek, mely boldogítják szívem,

De viszont csalódás is egyben.

Könnycseppek a szememben,

Mely tajtékozik, mint a hullám a tengerben.

Könnyek, mely érted hullnak,

Mint egy patak, úgy zuhannak.

Könnyek, amik hulltak,

Kis tavakat alkotnak.

Melynek felszíne csendes és tiszta,

Melyet csak a könnycsepp bolygatta.

Szívem heves dobbanása töri meg a csendet,

Újból az élő világba lelkem ébredett.

A lelkem tiszta, mint a reggeli harmat,

Mely szomorú, lankadt, és hiányolja virágszálamat.

A versíróknak gratulálok a csodálatos alkotásokhoz!