| 6. Rész
10:00 óra van. Nemsokára már a kórházban vagyunk.
Előd otthon maradt tatával, mert tata kapott a szomszédból valami lovas
könyveket és azokat nézegettek. Szerencsére. Mamával beérkeztünk a kórházba.
Nagyon rosszul éreztem magam. Hányingerem lett. Mama nagyon megijedt. A büféből
mama vett egy ásványvizet, megittam, és már jobban éreztem magam. Mama
bejelentett az orvoshoz. 15 perc múlva kerülök én sorra. Mamával beszélgettünk.
Hamar elrepült az idő. Izgatott voltam. Bele voltunk melegedve a beszélgetésbe.
Egyszer csak megszólalt az orvos:
-Szász Emőke, kérem, jöjjön be, maga van soron.
-Menj be, addig én megvárlak kint-mondta mama
Nagy izgatottan bementem. Az orvos megnyugtatott, hogy nincs amitől féljek, nem
fog fájni. Bent voltam a teremben, mind csak rossz dolgok jártak a fejemben
miközben vizsgált. Pár perc múlva kijelentett az orvos:
-Emőke, Emőke, te nem estél teherbe! Nagyon jól csináltátok a dolgot, hogy nem
lett baba.
-Nem lett baba? Jeee! Jeeee! Úgy örülök doktor úr, ki sem tudom mondani.
-El is hiszem, hogy örvendesz, még fiatal vagy ahhoz, hogy gyereket vállaljál.
-Nagyon köszönöm doktor úr. Viszontlátásra.
-Viszlát.
Kimentem a folyosóra, mama már nagyon várta, hogy jöjjek ki.
-Mama képzeld el, nem lesz gyerekem!
-Tényleg? De jó, örülök!
-Jaj mama, menjünk innen el, nem szeretem ezt a helyet!
Elmentünk még a városba sétálni. Betértünk egy fagyizóba, mama vett két gombóc
fagyit. Lassan mentünk hazafele. Az úton elbeszélgettük az időt. Ahogy
beléptünk az ajtón és lássuk, hogy Előd és tata még mindig a lovas könyvet
nézték. Jól eltöltötték az időt. Mama ebédet melegített, megebédeltünk és azzal
mentünk is haza. Nagyon boldog voltam.
| |
